Translate

2016. február 10., szerda

AZ ŐSÖK NYELVE KALIFORNIÁBAN; A MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI ŐS YOK-UTIAN NYELV KAPCSOLATA





AZ ŐSI MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI  ŐS YOK- UTIAN NYELV KAPCSOLATA






Az ősi Magyar (Magʲ-ar) nyelv szavai, kifejezései  messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében....

Egy a Közép és Kelet - Európai (Nyugat - Ázsia) központi térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve egy kicsiny csoport, amelyet az Amerikai szakirodalom Yok-Utian néven nevez elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét...
A Yok-Utian nyelvcsalád őshonos nyelveit az Egyesült Államokban Kalifornia középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a többi Kaliforniai Penutian csoportokhoz a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Peneut nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan szavak, kifejezések és nyelvtani egyezések, melyek a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak.


A  Miwokan és Costanoan nyelvi családok egyesítését Latham 1856-ban javasolta,
Gatschet és Powel 1877-ben a Miwokan és Costanoan egységről beszélt, amit ma nevezzük: Utian. Shipley 1978-ban, Goddard 1996-ban, Mithun 1999-ban az Utian és Yokutsan nyelveket a Penutian nyelvcsalád hagyományos részének tekintik.
Az Utian és a Yokutsan ősnyelveket  1986-ban rekonstruálták és észrevették a rokonsági egyezéseket. A Yok-Utian elnevezést először 1991-ben Geoffrey Gamble javasolta, hogy az Utian nyelveket és Yokuts nyelvi alcsaládokat nevezzék egységesen Yok-Utian nyelvcsaládnak. A javaslatot Callaghan 1997-ben és 2001-ben, valamint Golla 2007-ben egyaránt támogatta. 

Catherine A. Callaghan 1962-ben megjelent  könyvében  „ Comparative Miwok - Mutsun with notes on Rumsen „ a nagy mennyiségben közölt adatok egyértelműen bizonyítják  a rekonstruált Proto - Miwok és a Mutsun- Costanoan nyelvek hasonlóságait. Callaghan rekonstruálta a Proto - Miwok és a Proto - Utian ősnyelveket, melyek az alapjait képezik a Costanoan és Miwokan nyelveknek. A Glottochronologiai és régészeti számítások figyelembevételével  a Kaliforniai Penutian nyelvek a Yok-Utian ( Miwok - Costanoan és a Yokuts nyelvcsaládok ) ágának megjelenését Kaliforniában Moratto 1984-ben és Callaghan 1997-ben  4500 és 5200 év közöttire teszi olyan idős mint az Indo - Európai. Mielőtt bevándoroltak a térségbe a Proto Yok-Utian nép az Amerikai nyelvészek általi  feltevés szerint Oregon állam délkeleti területén élt majd költözött és telepedet le a Kaliforniai Delta területe. Az Amerikai nyelvészek által felajánlott bizonyítékok egyik eleme a  Yok-Utian hangmegfelelések a rekonstruált Proto - Yokuts és a Proto-Utian nyelvekben:

Rövidítések: Proto-Yokuts = PY  ,  Proto-Utian = PU

Néhány példa Catherine A. Callaghan Evidence for Yok-Utian című könyvéből:

PY. : * ? ath „ share / break „  PU. : *? at   „ share /break „ , PY. : c’im.sil „ eyebrow „ , PU.: ʃempuk „ eyebrow „ , PY, : hi.ci? „ today „ , PU. : hi.ʃ „ sun / day „ ,

PY.: kalas.a? „ lower „ , PU. : kolo „ foot „ , PY.:  na „ I „ , PU. : kan / ka.n „ I „

c = ʃ

 A hangmegfelelések, az ősi szavak bizonyítják a kapcsolatot a Magyar nyelvvel . A feltevés szerint egy a Magyar nyelv ősi változatát  beszélő csoport  a Közép és Kelet - Európai  térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200 – 4500 éve elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét.


ŐSI MAGʲ-AR EREDETŰ SZAVAK A REKONSTRUÁLT  INDOEURÓPAI , FINNUGOR ÉS  A YOK-UTIAN NYELVEKBEN:


 - ÁG „ Branch „

Hungarian : ág , *Sumer : igi ? „ branch „ , *PIE : ĝegh , *PFU : sanke ,

*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand

g = k

- ANYA „ Mother  „

Hungarian : anya , *Sumer : ama / am „ mother „ , *PIE : meh2ter , PU : ema

*Proto-Miwok : umu ( ama ) „ grandmother , mother „ , *Proto-Yokuts : unu / ?omo „ mother „

ny = m>n

- ANYÓS „ Mother in law „

Hungarian : anyós , anyó , Sumer :  munus „ aunt „,*PU : mina „ aunt „

Miwok : anis  „ aunt ? „ , N.S.M. : ’en.is-y , Mutsun : an-si „ aunt „ , Sta. Cruz Costano : an-si

n = ny , sz = s

 - APA „ Father „

ny=m>n

Hungarian : apa , apó , *Sumer : pap / pab / pa4. *PIE : ph2ter / pei(y), *PFU : appe

*Proto-Utian : pa.pa „ grandfather „ , *Proto-Sierra- Miwok : y-py „ father „ , *Proto.Costanoan : apa / appa

„ father „

- AZ  / AZT  „ That  „

Hungarian : az , azt , *Sumer : s̆u „ he / she   „ , *Akkád : s̆u   „ he „ , s̆i    „ she „,*PIE : so / séʰ2 ,

Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „

Plains Miwok : isy „ that „ , *Proto- Sierra Miwok : ’is.ak  „ she , he „ ,

z=s̆>s>c

-ÉN  „ I „

Hungarian : én , engem , enyém ,*Sumer :  ŋe / ŋae (nga-e ) , *PIE : me „me / I „ ,

PU : me „ I „

*Proto - Yokuts : nim , *Proto - Utian : kun

g  = k , ny = n

- ÍZ / ÍZLÉS „ Tastle „ , ÍZZIK „ Being „ ,  IZZÓ „ Glowing hot coal „ ,

ÍZZAD „ Perspire „

Hungarian : íz , izlés , izzik , izzó , izzad , *Sumer : izi / iz-zi „ fire „ / si4 „ dark read „ ,

*PIE : h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU : ase „ hot / heat „ ,

*Proto-Costano : ʂukmu  " smoke "  , *Proto-Miwok : ?ukum ( cigarette ) ,

*Proto - Yokuts : ?osotʰ „ to burn „,?ositʰ „fire „,s̆ukmaj ( pipe ) ,

z =  s>ʂ , tʰ = d

- JÖN  / JŐ „ Come „

Hungarian : jön , jő , *Sumer gin „ walk / gin-gen „ come „,*PIE : gʷem / gʷeh2 „ to come „ ,

Manysi : ji / joχt „ to come”

*Proto-Sierra-Miwok : ’yn.y „ come „,  *Proto - Costanoan : hin.e „ walk / go / come „

j = g

- KÉZ „ Hand „

Hungaryian : kéz , *Sumer : s̆u , PIE : gʰesr-ro , *PU  : kati , Finn / Észt : kasi / kat

*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand „

z = s , k = gʰ

- KIS / KICSI „ Small / Little „ KICSINY „ Small „

Hungarian : kis / kicsi , kicsiny , *Sumer : kiʃi / kiʃim „ ant „ ,

Mutsun :  ku. tʲi „ small „ , Chochenho Costano : ku. tʃi „ small „

Southern Sierra Miwok : cin.ipi „ small „ , Yokuts : guci’ „ tiny „

k = g>c , cs = c> tʃi>

- NAGY „ Big „

Hungarian : nagy / nagyobb , *Sumer : nu58…g / ( nu-)g / nu5 / nad /

na 2 big „ , *Akádd . nadu , *PIE : pénkʷe , *PFU : nonce „ big / very „ ,

Plains Miwok : ’ancu „ wide „ , Northern Sierra Miwok : ’ ancu „ wide „

 gy = g>y>d> kʷ

- NE / NEM „ No / Not „

Hungarian : ne / nem , *Sumer : in-nu „ negation „,*PIE : ne / ney , Észt : mitte

Plains Miwok : nHimi „ not / negative „ , Bodega Miwok : h'ama " not " ,

Pains Miwok. : m(.)imi " not / didn't ",

Mutsun : ne / nu „ there / this „ , Yawdanchi Yokuts : am / an „ not „

n = m

- SÓ „ Salt „ ,  SAV ’ Acid „  SAVANYÚ „ Sour „

Hungarian : só , sav , savanyú , *PIE : sal , Finn / Észt : suola

*Proto-Sierra Miwok : sawa „ stone „ , Plains Miwok : sawa „ rock / stone „ ,

Northern Sierra Miwok : sawa „ stone „ ,

Central Sierra Miwok : s ̆awa „ stone „

v = w

-  SZEM „ Eye „

Hungarian : szem , *Sumer : se-numun „ seed „,*PU : s̆ilma , Finn / Karel : siemen . Észt : seeme

*Proto - Utian : s̃yn-ty „ eye „ / ʂempuk? „ eyebrow „ ,  *Proto-Yokuts : c’imi.sil „ eyebrow „

sz = s>c = sz ,  m = n ,

- ÜT „ Beat „

Hungarian : üt

Proto-Yokuts : * ? ath „ share / break „  Proto-Utian. : *? at   „ share /break „,

-  VILÁG „ World „

Hungarian : világ , *Sumer : bar / par „ world / country „,*PIE : uiro-s , Mordvin : val

Plains Miwok : wa.li „ world „ , Central Sierra Miwok : w’al.i „ world / to graind „ ,

Northern Sierra Miwok. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ ,

Mutsun Costano : pi’re „ world „ , Chochenho Costeno : warep „ world „

v = w>p , l = r

- VILÁGOS  „ Light / Bright „

Hungary : világos , *Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „,*PIE : bherəg ,

*PFU : wolke „ light / lighting „ ,Mordvin : valdo „ lighting „ , Cheremisz : volgado „ light „

*Proto-Utian : wilep? „ to flash „ ,

*Proto-Eastern-Miwok : wyl-ki „ to burn / light „ ,wil.ep „ lightning „ ,

 *Proto-Northern-Yokuts : wa.l’a „ sky „

 v = w>b , l = r


 


Kaliforniai Miwok település

 


Kalifornia, Yokuts gyerekek   

Irodalom :

- Catherine A. Callaghan 1962 : Comparative Miwok - Mutsun

with notes on Rumsen

- Catharine A. Callaghan 2001 : More Evidence for Yok-Utian

http://www.academicroom.com/article/more-evidence-yok-utian-reanalysis-dixon-and-kroeber-sets

- Catherine A. Callaghan 2003 : Proto-Utian ( Miwok - Costanoan )

- Geoffrey Gamble 1991. Yok-Utian : Old Californian Penutian ?

- Viktor Golla The History Of The Term” Penutian „

http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf

-  Harvey Pitkin – Williem Shimples 1958 Comparative Survey of Californian Penutian

- Sadovszky Otto j. Von. 1996. The Discovery of Californian : A Cal-Ugrian comparative Study

- Dr. Otto Szadovszky  : Californian Penutian and Ugrian links
http://users.cwnet.com/millenia/cal_ugor.htm

- István Tóth : 2012-2015 A Kaliforniai Penutian Nyelvek
Rokonsága a Magyar Nyelvvel – A Nagy Ősanya Sarjai " ' Ancu
Sy Ama Sali "

http://tist-fla.blogspot.hu/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

- 2015. The Penutian ( Peneut ) Languages
http://tist-fla.blogspot.hu/2015/01/the-penutian-peneut-languages.html

- 2014. A Kaliforniai Maidu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html
 

- 2014.  A Kaliforniai Yokuts Népek Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html

 - 2014.  A Kaliforniai Wintu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html

- 2014. Az Ohlone ( Costano ) Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html

Nincsenek megjegyzések: