 |
Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban, hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan (Utian) nyelvekkel együtt alkotja a Kaliforniai Penutian nyelvcsoportot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan, Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez. A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A. Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin.
Whistler 1977-ben az elvégzett növény és állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt. Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben tették a kijelentést: „a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről". A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast Oregon nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt) Dél-Oregonból érkezett, ahol az "Oregoni Penutian" nyelvek (például: Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek" (Coosan, Siuslawan és Alsea) élnek. A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek.
A Wintu név származik a Wintoo (Wintʰuh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít, míg a Patwin nyelv egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek, nagy a szerkezeti hasonlóság is. Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve, 1500 éve osztódott északi és déli ággá. A felfedezésük idején Dotta (1980) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.
A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és patakok mellett hozták létre. Ők éltek egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a betakarításában. A csonthorgaikat, a fűzfa kosár csapdáikat, a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a Wintuk gyűjtögetésre és annak feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek, makkok, és a fenyőmagok. Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek fő élelmiszer ellátás fenntartását. Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségeknek és a környezet állapotának romlása miatt szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód. Bár a fehér telepesek összecsaptak a Wintu életmóddal azonban a gazdag Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek. Az 1910-es évi népszámlálás idején 1000 fő Wintu nyelvi beszélő marad (Pitkin). Ma 2.500 fős etnikum.
A Wintu nyelvek inkorporáló (poliszintetikus) nyelvek
Fonológia:
Mássalhangzók:
’, -b, -ts, -tʃ, -d, -h, -k, -k’, -l, -m, -n, -p, -p’, -pʰ, -q, -q’, -r, -s, -ʃ, -t, -t’, -tʰ, -w, -y, -x, -χ
Magánhangzók:
-a, -á, -e, -é, -i, -í, -o, -ó, -u, -ú
Szintaxis:
A Wintu nyelvek szabad szórendűek, fő jellemző a SOV < alany > < tárgy > < állítmány > mellett megtalálhatók az SVO és a OVS formák is.
Szótagok (syllables): a CVC karakter fő jellemző.
A Magyar és Wintu szóegyezésekből :
Hungarian: ad „give", Wintu: dOy/ duya „to give",
Hungarian: anya „mother" Wintu : ne(.)n „ mother „ ,
Hungarian: mama (nagyany)a „grandmother",’ama-n „ grandmother",
Hungarian: apa „father", Wintu: pa.pa/ ha.pa „ father",
Hungarian: baba „baby", Wintu: aba „basket of women/ baby",
Hungarian: barlang „cave", Wintu: holoq „cave",
Hungarian: barna „brown", Wintu: par „brown",
Hungarian: sötét „dark", Wintu: puri-n „dark",
Hungarian: csap „hit", Wintu: c̆’Ep „to hit",
Hungarian: carál „grind", Wintu: lor „grind" …….
http://factcards.califa.org/cai/wintu.html
http://www.winnememwintu.us/who-we-are/
http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm
http://www.wintutribe.org/history.html
 | ||
| Wintu basket |
 |
| Wintu women |
 |
| Winnemem Wintu |
 |
| Wintu Pit River Basket |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése